Mindent A Kémiai Hámlasztásról + INGYENES E-KÖNYV
Miért kell hámlasztani?
Az epidermisz (felhám) legfelső rétege a szaruréteg, ami 10-30 sor vastagságú elhalt hámsejtekből, pontosabban keratinocitákból áll. Ez a réteg védi a bőrt a környezeti ártalmaktól, kb. kéthetenként cserélődik, hiszen folyamatosan kopik, új sejtek kerülnek a felszínre. Ez a folyamat azonban lelassulhat különböző okok miatt (hormonok, öregedés, időjárás, étrend stb.), a bőr pedig elveszíti egészséges fényét, durvábbá válik, eltömődnek a pórusok, pattanások keletkeznek stb.
Kezdő bőrápolók számára rémisztőnek hangzik már a név is: KÉMIAI HÁMLASZTÓ. Amikor pedig a leírás egyből azzal kezdődik, hogy mellé fényvédő is szükséges, akkor a többség már gondolni sem mer többé erre a terméktípusra. Pedig a hámlasztók mindenkinek, minden bőrtípusra hasznosak, rengeteg bőrproblémán segítenek, sokat meg is előzhetünk velük, a használatuk pedig egyáltalán nem nehéz.
Bőrproblémák, amin a hámlasztás segíthet: érdes, durva, fakó bőr, napkárosodás, tág pórusok, pigmentfoltok, pattanások, akne, pattanás okozta hegek, mitesszerek, hámló, elszarusodó bőr, száraz bőr, keratosis pilaris, szeborreás keratózis stb.
Hogyan működnek a kémiai hámlasztók?
A természetes sejtmegújulást felgyorsítják, tehát a mélyebben lévő sejtek receptoraihoz kapcsolódva gondoskodnak arról, hogy a sejtek megfelelően működjenek. Ha ez a természetes folyamat lelassul a fent említett okok miatt, akkor ezt szabályozzák és helyreállítják. A leglátványosabb eredményt pedig az okozza, hogy az elhalt hámsejtek közötti ragasztóanyagot feloldják, így a régi, elhalt sejtektől megszabadulunk. A hatás magáért beszél az első pár alkalommal (főleg az AHA esetében), a bőr ragyogó, fiatalos és egészségesebbnek tűnik a tükörben.
A kémiai hámlasztók fajtái:
AHA-hámlasztók
Többféle AHA-hámlasztót ismerünk (glikolsav, mandulasav, tejsav, citromsav stb.), de a legismertebb a glikolsav, a legtöbb termékben ez található, a tanulmányok többsége is erről szól. Az AHA-hámlasztók nemcsak eltávolítják az elhalt hámsejteket és felgyorsítják a sejtmegújulás folyamatát, hanem javítják a bőrképet, halványítják a ráncokat és a pigmentfoltokat, némelyik remek hidratáló is stb. Az AHA-hámlasztók molekulaméretben különböznek. A glikolsav molekulái a legkisebbek, tehát ezek könnyebben és gyorsabban a bőrbe hatolnak. Ugyanakkor ez nem mindig előny, a lassabb felszívódás, a nagyobb molekulák kíméletesebbek a bőrhöz, az irritáció esélye kisebb. A tejsav egyébként igen hidratáló, mivel a bőrrel érintkezve laktát keletkezik, ami a bőrben is megtalálható természetes nedvesítőanyag. A pozitív tulajdonságai miatt gyakran keverik glikolsavval a kozmetikumokban. Ázsiában a mandulasav a legnépszerűbb, a molekulái még nagyobbak, kíméletesebb, s egyben antibakteriális hatása is van. A glikolsavval ellentétben a mandulasav fényre érzékeny, ezért sötét üvegben kell tárolni.
BHA-hámlasztók
A BHA általában szalicilsavat takar, amit salicylic acid néven találunk meg az összetevőlistában. Mivel az AHA-hámlasztókkal szemben nem vízben, hanem zsírban oldódik, ezért a pórusokban is nagyon hasznos munkát végez, tisztítja azokat. Bőrnyugtató és anti-aging hatása van, szabályozza a faggyútermelést is. Gyakori használatra 1-2% szalicilsav ajánlott. Dél-Koreában a szalicilsavra viszont szigorúbb szabályok vonatkoznak, maximum 0,5%-ban lehet jelen egy termékben. Ettől nem sok hámlasztást várhatunk, de van alternatíva! A betain-szalicilát (betaine salicylate) sokkal kíméletesebb, de - elvileg - ugyanolyan hatásos, mint a szalicilsav, ha dupla annyit használunk belőle. Cukorrépából állítják elő, s lényegében szalicilsav és betain, egy nagyon gyengéd hidratáló együttese.
PHA-hámlasztók
A PHA-hámlasztók viszonylag újnak számítanak a bőrápolásban, más-más összetevők tartoznak ide. Az egyik a glukono-delta-lakton, amit gluconolactone néven találunk meg az INCI-ben, de ott van a laktobionsav (lactobionic acid) is stb. Ugyan ezekről kevesebb tanulmány készült, de úgy tűnik, hogy a nagy molekulaméret miatt gyengédebbek a bőrhöz, nincsenek mellékhatások, nem teszik fényérzékennyé a bőrt, de ugyanolyan hatásosak, mint az AHA-k. Ráadásul néhány PHA egyben antioxidáns is! A hidratáló hatásuk mellett erősítik a bőr természetes védőrétegét az irritáló anyagokkal szemben.
Hámlasztók gyakorlott bőrápolóknak
(professzionális hámlasztás otthon)
A fent említett termékeket NEM kell lemosni, azonban létezik még egy csoport: a lemosandó, professzionálisabb, otthoni hámlasztók tartoznak ide. Ha már megbarátkozott a bőrünk a 7-10%-os hámlasztókkal, s úgy érezzük, hogy ettől többre is szükségünk van, akkor léphetünk egy szintet.
Kaphatunk AHA-hámlasztókat 20, 30, 40 vagy akár 50% feletti koncentrációban is! A tapasztaltabb bőrápolók számára a 20-30%-os AHA-hámlasztó hetente egyszer nem okoz általában problémát, de sok függ a formulától, a többi összetevőtől, a pH-értéktől, s persze attól, hogy milyen AHA található a termékben: a tejsav, mandulasav nem olyan erős, mint a glikolsav. Ezeket a hatóidő lejártával le kell mosni. Ez általában 5-15 percet jelent, el kell olvasni a termékleírást, s persze a saját igényeinkhez is igazíthatjuk, hamarabb is lemoshatjuk. Az első fél-egy perc általában kellemetlen, az alacsony pH-érték miatti csípő érzet hamarosan elmúlik, utána már nem érzünk semmit, de az arcról mindenképp le kell ezeket öblíteni!
Még több információ az INGYENESEN letölthető mini e-könyvemben!
KÉMIAI HÁMLASZTÁS e-könyv (25 oldal)
A könyvben szó van még a következőkről:
Miért fontos a pH-érték?
Mi az a TCA-hámlasztó?
Hámlasztók semlegesítése.
Hámlasztó-e a retinol?
Enzimes hámlasztás.
Hogyan kell használni a kémiai hámlasztókat?
Mi az a túlhámlasztás? stb.
